Mindenki Temploma

Kedves Barátom!

Sok szeretettel köszöntelek a Mindenki Temploma Gyülekezetének honlapján.

Replica Handbags 

Azzal a szándékkal hoztuk létre ezt a közösségi platformot, hogy  kapcsolatba léphess velünk, ha meg szeretnél minket ismerni. Rendszeresen hírt adunk  magunkról, hogyan élünk, és gondolkodunk a jelenvaló és elkövetkező világról.
Tovább olvasom

Mindenki TemplomaMindenki TemplomaMindenki TemplomaMindenki TemplomaMindenki TemplomaMindenki TemplomaMindenki Temploma

A kőbányai zsinagóga

A volt kőbányai zsinagóga

 

A Cserkesz utcai zsinagóga építése

A XIX.-XX. század fordulójára az akkorra már több mint 3000 főt számláló, és egyre  növekvő létszámú kőbányai zsidó hitközség számára szükségessé vált egy új zsinagóga építése.  Miután a hitközség öröklés útján hozzájutott a Román és Cserkesz utca sarkán lévő 326,8 négyszögöl nagyságú telekhez, 1904-ben beadványt nyújtott be a Budapest Székesfőváros Tanácsához az építés engedélyezésére. Fontos megemlíteni, hogy az építkezésre a kőbányai zsidó és keresztény lakosság felekezettől független önzetlen adakozása révén kerülhetett sor, ugyanis a főváros  támogatása a költségek kevesebb, mint egytizedét állta csupán. Az épület terveit Schöntheil Richárd műépítész 1907-re készítette el, és az 1909. szeptemberi alapkőletétel után Sorg Antal építőmester vezetésével kezdődött meg a nagyszabású építkezés. Az alapkőben elhelyezett okmány szövege a következő volt:

„Te, Aki ott fenn a mennyekben hatalmasan és fönségesen trónolsz, Te vagy a béke és a Te neved Béke! Legyen a Te szent akaratod, hogy nekünk és egész népednek, Izrael házának életet és áldást adjál állandó és örök békére!”

 

Az építkezés 1910-re fejeződött be, az őszi főünnepi istentiszteletet már az új zsinagógában tartották, de a hivatalos megnyitásra 1911-ben került sor.

Az épület leírása

A zsinagóga egy négyzetbe írható nyolcszög alakú kupolás épület, amelyhez három oldalán előcsarnokok, téli imaterem, raktárak, a rabbi és a kántor egy-egy külön terme is járult. A zsinagóga belső terének átmérője 22,15 m, alapterülete 480,6 m2. A nők számára épített karzat körbefutó, zárt mellvédű, melyet 6 öntöttvas oszlop támaszt alá, és észak-dél és nyugati irányban az előcsarnokok feletti terekkel bővül. A karzatokat dongaboltozat fedi, a belső teret karzatok nagyméretű ablakai világítják be. A szokatlan kiképzésű, de sima kupola négy ponton támaszkodik a ferde irányú faltestre. A tórafülke előtti mizrah-emelvény a  belső tér méretéhez alkalmazkodó, és megfelelő előteret ad a keleti fal díszét jelentő stukkóval keretezett és üvegmozaik szalaggal díszített ívnek. A frigyszekrény fölötti felirat az Atyák példázatát idézte: „Ne legyetek olyan szolgák, akik azért szolgálják az Urat, hogy bért kapjanak.” (I. Perek 12.)

Az épületet, a kerítést és a kapufülkét kemény mészkőből rusztikusan faragott kőkváderek burkolják, köztük téglával és színes, vakolt felülettel váltakozva. A keleti homlokzat sarkait kisméretű tornyok hangsúlyozzák, amelyek sima betonsisakjának legmagasabb pontja 24 m-re emelkedik a terepszint fölé. A centrális kupola lapos ívű, közepén az erkéllyel körülvett lanternával, amely díszes fémberakásos virágmintával záródó, sima, vakolt betonsisakkal zárul 32 m magasságban. [Forrás: Magyarországi zsinagógák, szerk.: Gerő László, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989.]
 

Tevékenység a régi templomban

A zsinagóga falai közt jelenleg folyó tevékenység érdekes hasonlóságot mutat a hitközségnek a kőbányai zsinagógában és a hozzá tartozó rabbi-épületben folytatott valamikori tevékenységével.

A hitközség a kultikus tevékenységen kívül szociálisan is segítette a rászorultakat: fenntartott egy magániskolát, egy szociális célú jótékonysági egyesületet, és a zsinagóga melletti épületben 1928-tól 100 fő részére ingyenes népkonyhát, valamint egy aggok házát. Kéthetente kulturális rendezvényeket tartottak, működött egy ifjúsági zenekar és egy levéltár is.

A pusztulás évei

A zsidóüldözés alatt összegyűjtött és innen elhurcolt zsidók töltötték meg utoljára a zsinagógát, majd a lassú pusztulás évei következtek. A háborús károkat a hitközség már nem tudta saját erejéből helyreállítani és a templom használhatatlanná vált.

A hitközség elnéptelenedése végül ahhoz vezetett, hogy a templom 1964-ben eladásra került, és hosszú évekig a legkülönbözőbb célokat szolgálta mind a zsinagóga, mind a mellette levő hitközségi épület. Volt a mezőgazdasági múzeum, egy színház, végül az MTV egyik raktára. Bár a zsinagógát 1974-ben védetté nyilvánították, de a pénzhiány miatt még az állagmegóvást sem végezték el rajta. Mivel az épületeket senki nem gondozta, a rabbi-épület, valamint a templomépület teteje, karzata és ablakai teljesen megrongálódtak, belsejük is romokban hevert, és az egész komplexum galambok lakhelyévé vált...

click here click here click here click here click here click here click here click here click here click here click here click here click here