Híreink
Laczó Gézáné Oláh Mária Magdolna temetése
Tudatom a testvériséggel, hogy kedden eltemettük Laczó Gézánét, Laczó Magdi édesanyját, Tatán. Magas kort ért meg, 96 évesen hívta haza az Úr. Itt közlöm a temetési beszéd vázlatát.Laczó Gézáné Oláh Mária Magdolna
Ige: „De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.
Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.
Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!
Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!” (Zsoltárok 73,23-26)
Magdi nénit magas korral ajándékozta meg Isten. Egy kedves szerető család harmadik gyermekeként jött a világra 1921. július 7-én, Tatán.
Édesanyjához bensőséges szeretet fűzte. Sok időt töltöttek együtt. Az édesapja zenész volt, munkája miatt sokszor nélkülöznie kellett őt a családnak.
Hárman voltak testvérek. Nővére és bátyja hamar családot alapítottak, hamar kirepültek a családi fészekből. Magdi néni azonban a szüleivel maradt. Kitartó hűséggel ragaszkodott édesanyjához.
Majd az ő életében is eljött a családalapítás ideje. Isten 3 gyermekkel ajándékozta meg. Első kislányát nagyon korán elvesztette.
Magdi néninek nagy szíve volt, nagyon szerette gyermekeit. Gyermekeivel és barátaikkal a nyarat mindig együtt töltötték. Számára a család nagyon fontos volt. Magát nem kímélve mindent megtett azért, hogy a lehető legjobbat és legtöbbet adja gyermekeinek.
Fia, Géza katonaként Tatáról Zalaegerszegre került, és később ott telepedett le. Őszinte gyermeki hűséggel ragaszkodott édesanyjához. Amíg lehetősége engedte, sok időt töltött vele együtt, sok élményt jelentő kiránduláson vettek részt. Mindvégig odaadóan gondoskodott róla fia és párja, Marika, aki második édesanyjaként szerette őt.
Lányával, Magdival együtt élt, aki féltő szeretettel gondozta, ápolta. A tőle telhetőt nyújtotta Magdi néninek. Kis unokáját, Magdikát nagymamai szeretettel vette körül, vigyázott rá és nevelte.
A kor előrehaladtával Magdi néni szorult gondozásra és vigyázásra. Magduska besegített türelmes szeretettel a nagymama gondozásába, melyben részt vett párja, Jani is. Nagyon szerették a nagyit.
Magdi néninek az élni akarása nagy volt. A súlyos combnyaktörés után sem adta fel. Szeretett élni.
A Szentírásból olvastam ezt a kérdést: Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön! Van valaki az egekben, aki nekem fontos lehet? Kire gondoljunk itt? Jézus Krisztusra, Aki meghalt a Golgotán a bűneinkért, feltámadott, él. Ő lakozik az egekben. Övé minden hatalom mennyen és földön.
Az egekben vár valaki minket. Elkopik az életünk, elfogy az erő, a test leépül, de a szívünk kősziklája Krisztus, aki átvisz minket a halálból az életre, a bűnből az új életre.
Meghalunk? Igen. Aki Krisztusban hisz, ha meghal is él.
Meghalunk? Nem a halálé az utolsó szó, hanem Krisztusé, Aki az élet.
Meghalunk? De van feltámadás is. Hogyan? Igaz ez? Igaz, mert a Biblia mondja, Krisztus feltámasztja az utolsó napon azokat, akik benne hittek és vele éltek.
Hogyan fogsz megállni Krisztus ítélőszéke előtt? Isten nem akarja, hogy elvessz. Van Megváltó a számodra is, Jézus!
Magdi néni életében 1976-ban egy nagy fordulat következett be. A balatonaligai nyári táborozáson részt vett, ahol különösen nagy vágy támadt benne, hogy ő Jézus Krisztus tudatos követője lehessen. Valami megvilágosodott a lelkében, az, hogy Jézus Krisztus nemcsak általános értelemben vett Megváltó, hanem az ő személyes Megváltója is. Mekkora kegyelem, érte is meghalt a golgotai kereszten!
Kért, hogy imádkozzam vele, hogy megragadhassa az Úr kezét, hogy a sebei által az ő sebei is begyógyuljanak. Nemcsak vigasztalódni akart, hanem új életért imádkozott. Hitt élő módon Krisztusban. Bűnbocsánatot, békét és üdvösséget nyert a világ Megváltójától, Jézus Krisztustól.
Amikor csak tehette, eljárt a budapesti Mindenki Templomába, gyakorolta a közösséget, élt az úrvacsorával. A Mindenki Temploma lett a lelki otthona.
Élete utolsó napjaiban buzgóbban imádkozott, és az Úrnak énekelt, Akihez készült.
Élete utolsó perceiben szíve teljességével fordult az Úr felé, és hirtelen megérkezett, és Krisztus karjai közt találta magát.
Arcán békesség és a Krisztussal való találkozás szépsége látszott.
Békességben távozott el tőlünk, és megérkezett az Úr királyi széke elé.
